A Régimódi történet lapjai fogynak, mégis most azt kell tennem, amit nem szeretek. Föl kell függesztenem az olvasását, mert kaptam kölcsönbe egy könyvet: Kepes András - Matt a férfiaknak - Polgár Juditról szól. Még nem tartok a 100. oldalnál. A kezdetek rajzolódnak ki. Az első nyerések, azelső férfi sakkozók legyőzése, az első ellenállások a férfitársadalom részéről, hogy leányok nehogy legyőzhessék őket. Ilyenkor szeretnék jobban a női egyenrangúság nevében odacsapni. Viszont a könyv eddig nem frenetikus. A történet igan, de csak pusztán maga a történet nem tesz naggyá egy könyvet. A történet, ugye adott, az író feladata az lenne, hogy rátegye a tejszínhabot...... Ez az első talán 80 oldalban nincs meg. Pedig Kepest nagyon szeretem, pl. a keddi műsora egy Polgár-apukához hasonló férfiról és annak 7 gyerekéről, határozottan tettszett, (a férfi sejtbilológiára, matekra és zenére nevelte gyermekeit, a két nagy egészen egyetemig nem járt közösségbe tanulni......) könyveit is olvastam már (ezek jobbára a tv-ben megjelent riportjainak, műsorainak nyomtatott kiadásai voltak), ez a könyv egyenlőre nem olyan, mint amit az IGAZI Kepestől megszoktam.
És akkor könyvek után egy film. Kusturica: Cigányok ideje. Tegnap késő este ment az m1-en. Döbbenetes film. Nem annyira szatírikus, nem annyira cseh-újhullámos, mint pl. a Papa szolgálati útra ment vagy az Underground. De Kusturica kezevonása minden pillanatban érződik (sok szereplőt láthattunk már más Kusturica-filmben is). A filmben csak cigányok szerepeltek, a fehérekkel való kapcsolatukat, a körülöttük zajló életet, a tásadalmat nem mutatta be a film, sőt be sem engedte a film. Talán evvel is a cigány társadalom elszigeteltségét, a kétfajta embertípus közti szakadékot akarta hangsúlyozni a képi költő. A cigányok hierarchiáját mutatta be. Azt az ügyeskedést, amivel nem csak a fehér embert csapják be és nyúlják le, hanem saját magukat is, árkokat húzva evvel maguk között is. Nem az egység, a társadalmi összefogás, az előbbrejutás, a magasabb kultúráltság a lényeg, hanem a pillanatnyi örömszerzés, a pillanatnyi megélhetés, a pillanatnyi pénz és a pillanatnyi hatalom. Mindent ennek rendelnek alá, ez mozgatja a káértyaosztó kezét is, függetlenül attól, éppen ki a hatalmas kártyaosztó. A főhöst nagyanyja neveli becsületes emberré óriási szegénységben. Jóravaló emberként sikerül egy "basának" lépre csalnia és kihasználnia messze az otthonától. Mivel éppen férfivá válásának első stációját éli, némi hezitálás után meglátja, lehetnek sikerei a becstelenség világában, majd akcióba is lép és nemsokára ő a főnök jobb keze. Okosabb, mint a többiek, spórol, gyűjt és ezt a titkát nem osztja meg senkivel, készül a hazai becsületes életre. Mikor hazamegy, mindent felfordulva talál, a szeretett lány elcsábítva, az ígért ház nem készül sehol...... Bár a lányt feleségként magával viszi, bizalmatlansága megöli a lányt, rejtegetett pénzét elviszi az árvíz. Bolyongva keresi húgát (aki szintén az átverés áldozata), majd amikor megtalálja, leszámol a nagyfőnökkel és testvéreivel, de ebbe a leszámolásba belehal. Fiát és húgát még sikerül hazaküldenie. Temetésén a nézők már látják, hogy gyermeke nem jóravaló (ellopja a halott szeméről az aranyakat), ugyanaz a kupec szellem jellemzi, mely a halott nagybátyját is, meg amely szellem a külföldi bűnbandában uralkodott. A film nem hagy kétséget affelől, hogy a cigányok társadalmában esélye sincsen a jóknak a túlélésre. Sajnos ez a filmvég nyíltan megmutatja, a kilátástalanság, a nyomor, a tudatlanság és a tanulatlanság csak az ügyeskedésre, a bandázásra és törvénytelenségre ad lehetőséget, csak ez a hozzáállás, ez az attitűd él tovább, mint fő emberi tulajdonság. mert élni kell, és még jobb jól élni........ A filmben elhangzó zenét is szerettem. Bár nekem Ruzsa Magdi dala, előadása sokkal tisztább, nemesebb és csikorgatóan őszintébb.... Mindig azt vártam, a zenei folyamból ki fog alakulni, elő fog dobbanni Magdi hangja, tiszta ragyogása, egyedi egyénisége és a zenefolyam, a zenei hangok zsongása átmegy egy tiszta emberi női hangba, ártatlanul. Ez természetresen nem jöhetett volna létre, hiszen a film előbb készült el, minthogy Ruzsa Magdi a színpadra lépve híres lett, a lelkem mégis ezt kívánta..... A dal címe: Ederlezi. A filmben cigányul szól. Magdi a megasztárban magyarul, majd szerbül adta elő.
